Előre is elnézést kérek, de a mai beszámoló rövidke lesz, ugyanis annyira megijedtünk, hogy a Zwack visszahívja a Kalinka szénsavas vodkáit, hogy mind a négyet, ami volt nálunk, megittuk tegnap késő délután...

  A csütörtöki japán Ska sikerén felbuzdulva úgy éreztem, jó választás lesz 17.00-tól a magyar Pannonia Allstars Ska Orchestra, közkedvelt nevén a PASO. Nos, annyira nem volt de ez nem az ő hibájuk, csak ugye a viszonyítási alap...

    Ezután kicsit mászkáltunk, iszogattunk, ismerkedtünk külföldiekkel (érdekesség: sok német anyanyelvű - elfelejtettem megkérdezni, honnan jöttek, bocsi - imádja ezt a fesztivált, vissza fog jönni, minden: de a sör ára nekik is sok. Semmi mást nem sokalltak, kaja, tömény stb. nekik ok, de a sör...:) és benéztünk az Outkast-es Big Boi-ra is. A benéztünket itt szó szerint kell érteni, 2 percet voltunk ott maximum, valahogy nem jött át a produkció.

  Később két angol bezzeg lekötött minket, Mika és a Portshead. Előbbi azért, mert érdekelt a Mika-jelenség (a zenéje egyszerre semmitmondó és tökéletesen összerakott - fura:), utóbbin meg mert a tömegben ragadtunk. No nem menekülni akartunk, a Portshead egy kifejezetten tűrhető zene nekem az itteni felhozatalból, pusztán jó lett volna a hólyagunkon segíteni. De kibírtuk, bár azért Snoop Dogg-hoz képest kifejezetten kevesen voltak rajta... (Apropó: a WC-k elhelyezéséért újabb piros pont a szervezőknek, átgondolt, s így nem is kell olyan sok, hogy ne legyen tumultus, csak egy-egy koncert végén pár percig...).

  A napot Coyote, Aeroplane sorral zártuk, illetve jómagam kifejezetten korán, fél három körül már kidőltem. Cserébe a napfelkeltét már a parton néztem, forró kávéval a kezemben - megérte:)