Remélem minden Kedves Olvasó elnézi nekem, de a harmadik, utolsó nap kicsit lassan indult Nekem - fizikailag is fáradt voltam, no meg az agyam is kapott egy ökölcsapást. Állok békésen a sörös pult előtt délután kettőkor, mint minden rendes alkoholista, előttem két szép, goth-stílusú ruhába öltözött tizenéves lány, kezükben az egyik teát gyártó cég standján kapható nyalókával:

- Kérsz egy Tokio Hoteles nyalókát?
- No Thanks!

  Nem voltam rá felkészülve, így a fél ötös Depresszió koncertig vegetatív állapotban ültem a focipálya lelátóján, magyarán exkluzív interjúk a hot-dog árussal, a pakoló fiúkkal stb. nem készültek. Mondjuk amúgy sem szoktak… cserébe kaptok egy képet egy "átlagos" fesztiválozóról:

  Lényeg a lényeg, egy kellemes Depi koncert következett – érdekes, de bármikor játszanak, legyen az ilyen korán, vagy nagyon későn, indokolatlanul sok ember jelenik meg, még az is összeszedi magát, aki aludna, ha lehetne. Nem szépítem véleményem, max. kikapok, de ez van: az én generációmnak nincs igazán hagyományos rock-együttese. Fateréknak sok volt, nekünk meg a Tankcsapdán, Subscribe-on, Road-on kívül csak a Depi maradt (és mielőtt jönnek a kommentek: szeretjük az Ossiant, Lord-ot stb., de ez nem a mi generációnk, valljuk be!). Tehát röviden s tömören: nagyon jó nyitánya volt az utolsó napnak ez a buli!

  A vége felé átnéztem Szabó Balázsékra, lassan ők is állandó fellépőik lesznek a fesztiváloknak, ami nem is baj, mert jók – s nem mellesleg bár más stílus, úgy láttam, pont a Kicsillag közönségét fedik le nő-ügyileg, azaz egy napra tenni őket baráti cselekedet az érintettek szemében a nők közt…

  Kis csendesülés után a P.Mobil felé vettem az irányt, akik, mire odaértem, pont a Csitári hegyek alatt c. számot adták elő -  nem volt rossz, nem volt rossz, de az Ignite-tól tegnap szívesebben hallgattam, valljuk be. Ennek ellenére baráti tömeg volt, igaz, gyanítom, fele az utánuk következő Rhapsody of Fire első sorai miatt álltak be oly’ korán.

  A Rhapsody of Fire egy olasz szimfonikus power metal zenekar – eredeti nevén simán Rhapsody, de azok a fránya jogi dolgok, na mindegy. A lényeg, hogy ismered pár számukat, még ha nem is tudsz róla, hogy ez az övék. Bár nem tudtam végig élvezni a koncertet, mert két helyre is mennem kellett, az a kósza fél óra velük megmutatta, hogy a srácok nem szarral gurítanak.

  Mindent odatettek, ami egy power metál koncerthez kell, így azok a szülők is lelkesen csápoltak, akik a kisgyerekük miatt jöttek el „megint valami hülyeségre”. Jó volt, na, ám mint mondtam, közben kicsit távoztam (a szó szerinti) szomszéd sátorba, ahol szintén teltházas bulit csapott a mostanában Dióssy D. Ákos által „technikailag megtámogatott” Kiscsillag.

  Bár a svájci frank valahogy itt is előkeveredett, remek hangulat volt, melyet otthagytam a brit DragonForce kedvéért.

  Szó szerint, ugyanis két órával a koncertjük előtt az amerikai turnéra készülő világsztár csapat egyszerűen kiült aláírásokat osztogatni a Nagyszínpad mellé – eredetileg nem itt és nem ekkor lett volna ez – olyan hosszú sort generálva, mintha ingyen sör lenne. A szerencsés lelkes rajongók egyszerűen maguk alatt voltak, így mikor kis késéssel, de 23:15-kor elkezdődött a koncertjük, már olyan kirobbanó hangulat várta őket, ami a nagy könyvben meg van írva.

  Szerencsémre így legálisan lóghattam Quimby-ről, ami nem FEZEN-re való, de legalább népszerű; maradtam viszont Soerii & Poolek-en, amit meg zeneileg nem szerettem meg, de olyan hülyék, hogy az maradásra késztetett úgy hajnali kettőig.

  Összesítve tehát: a helyszín remélem, végleges marad; ár-érték arányban verhetetlen a felhozatal; s amúgy is, ha épp nem esik, az ország legjobb fesztiváljai közt van a FEZEN – viszlát jövőre!

FEZEN - Fehérvári Zenei Napok - Székesfehérvár

2011. aug. 4 - 6. 


  Bérlet 6.000.- Forinttól (egy önálló Dream Theater koncert több, plusz van Hegyalja+FEZEN kombinált bérlet 21.900-ért); helyszín 10/10; árak 9/10; fellépők 7/10; hangulat 10/10.

  Beszarok, a második nap nem esett, el sem hiszem...

  A napot egy Beatrice koncerttel kezdtem, s nem is bántam meg - mivel csak a délutáni fél ötös időpont volt jó Nagy Feróéknak, nem Nagy, hanem Kisszínpadot kaptak, de azt meg is töltötték derekasan. Volt mivel: Feró láthatóan élvezte, hogy látja is a közönséget (Nagyszínpadról ez este pl. ritka:), nem villodzik a képébe a fény s azt játszhatnak, amit akarnak - remek hangulatkeltő buli volt!

  Jómagam - szokásomhoz hűen - a Subscribe-ot választottam utána, meghallgatom a kedvenc számom tőlük alapon: hát Bálinték megadták a módját ennek, a még mindig kora délutáni bulinak is...

  Miután lement a kedvenc szám, nomeg már az árnyék is eltűnt onnan, ahol ettem közben, átmásztam a Mystery Gang-re, elvégre a stílusa, hangulata miatt ha valahol lehet fotózni táncikáló, helyes lányokat, ott lehet.

  Mondjuk a Hölgyek itt épp nem táncikolnak, de a hangok azt súgják, hogy néha magammel sem kell teljesen egyet értsek - vagy valami ilyesmi... de az is lehet, hogy szimplán van ennek a képnek is egy története, amit egyszer elmesélek... ki tudja:)

  Visszatérve a lényegre: lehet, hogy ennek sok olvasó nem örvend majd, de Richie Kotzen-t kihagytam, hiába isteni gitáros, ezen a fesztiválon ilyen hangulatban nekem lassú lett volna. Maradt tehát az EDDA, melyben Ati egyre kevesebbet politizál (bár a svájci frank csak előkerült:) viszont egyre többet énekelnek, ami kíváló dolog - itt pl. a Back 2 Black-es Bebével, aki láthatóan meg volt lepve, hogy került ide, de gondolom épp arra sétálva készült 22:30-as koncertjére, s fel lett rángatva...

  Amúgy nem tudok elmenni szó nélkül az olyan zenészek mellett, akik nem piccsognak, ha valami baj van: az EDDA basszusgitárosa, Kicska László még 39°C-os lázzal is kiállt a szeretett közönsége elé - egy mai, jellemzően a Sound-on és a Parádén fellelhető tucc-tucc "zenész" meg akkor is lemondja, ha megcsípi egy szúnyog...

  Természetesen amint vége lett eme koncertnek - najó, két perccel előbb - már sietett is a tömeg az IGNITE-hoz. Hegyalján megtanultuk, hogy Téglás Zoltán (ott Pennywise, itt Ignite énekesként) csak jó bulit tud csapni, s ez most sem volt másképp. Aki nem ismerné őket (van olyan?), azoknak gyorstalpaló: az Ignite egy kaliforniai punk rock együttes, olyasmi, mint a mi Csapdánk - csak épp az énekese magyar származású, így a magyar népzenei motívumok is megjelennek zenéjükben, s bizony, a Csitári Hegyekről, s Kossuth Lajosról is énekelnek. Magyarul.

  A buli természetesen hatalmas volt, bár egy fokkal kisebb tömegben, mint tegnap a Dream Theater, de szerintem így is voltunk simán húszezren kb. Sajnos viszont a koncert nem volt túl hosszú, sőt, alíg több, mint egy órás, szóval valahova siethettek a srácok (a dedikálás is elmarad) - pech...

  Végül természetesen egy kis Dalriadával s így Arany Jánossal emeltük a nap fényét, s műveltségünk - a FEZEN még mindig az ország egyik legjobb fesztiválja, ma is megtanultuk...

  A mi kis székesfehérvári FEZEN-ünk mindig is a magyar Glastonbury fesztivál volt: szeptember, eső, sár, gumicsizma, nagy kövek, ami kell. Idén viszont a helyszín is új lett, az időpont is, így joggal vártuk, hogy a FEZEN Fehérvári Zenei Napokat fog jelenteni, s nem Fehérvári Zenei Esős napokat, mint eddig. A faszt.

  Persze, hogy most is esett. Miért ne? Szeptember közepe, vagy augusztus eleje? Mindegy, ha FEZEN, akkor esőkabát – s tudjátok mit? Még így is rohadtul megéri!

  Mielőtt belevágnék az élményeim megosztásába, kicsit az új helyszínről: egy sport-és focipálya a vasútállomás mellett. Leszámítva, hogy a kempingeseket szopóágra tették, s a sínek miatt fél várost körbe kell sétálniuk, kifejezetten optimális helyszín. Egy focipályán – mint azt sok helyen tapasztalhatjuk – mérete, alakzata, sőt, jelen esetben a magasságkülönbsége (no nem a pályának, hanem a lelátok, hátsó atlétikai edzőrész stb.) miatt meg lehet tenni, hogy a három színpad gyakorlatilag egymás mellett van (a Nagyszínpad Észak-kelet felé néz, mögötte a Media Markt sátor, a mellett pedig az árkon túl a Class FM színpad) és nem hallatszik át. Így viszont a népnek nem kell sokat gyalogolnia, és autók sem nagyon ugrasztják szét a tömeget, mert egy közös szervizút mindent megold a 15. születésnapját ünneplő FEZEN-en…

  Bizony, a FEZEN idén 15 éves, s ennek meg is adták a módját: a Nagyszínpadon egy Kalapács – Ossian - Lord trió vezette fel az amerikai Dream Theater-t – Kedves Rockrajongók, kell ennél több?

  Kalapács Józsi sajnos alig pár száz, ezer ember előtt énekelt, ami nem őt jellemzi, hanem a beengedést – mint ahogy később a Fish! együttes is megjegyezte, bizony, egy óra sorban állás simán belefért a kezdetekkor, igaz, mivel szinte mindenhol így van ez, nagylelkűen elnézzük… közben azért kicsit rohangáltam, mert a Fish! és a Magashegyi Underground is érdekelt, sőt, mindkettő nagyon elkapta a fesztivál feelinget, így jó bulit toltak. Aztán vissza a Nagyszínpadhoz, ahol fél hattól az Ossian már kifejezetten szép tömeg előtt zenélt, a fél nyolcas Lord-on meg kifejezetten tömeg volt.

  Hát igen, a Lord megtanulta a kultuszépítést-és a show műfaját, ennek megfelelően 14-65 éves kor közt minden jelenlévő nő bugyija nedves lett tőlük – bocsánat ezért a hangnemért, de ott tényleg rajongás volt. Nem buli, nem koncert, bálványimádat.

  Apropó, bálványimádat, több száz kilométerről is jöttek az esti Dream Theater-re, de erről majd később…

  Lord vége felé átmentem az Irigy Hónaljmirigyre, egyszerűen nem tudtam nemet mondani nekik – ez is megérte. A srácok másfél órán át tolták, s ahhoz képest, hogy minden szám közt hülyéskedett valaki, amíg a többiek átöltöztek (igen, minden számot máshogy, a paródiához passzoló ruhában játszották el!) kifejezetten sokat zenéltek. Igaz, e miatt lekéstem a Dream Theater elejét, de én már akkor tudtam, nem kell sietni…

  A Dream Theater a világ egyik leghíresebb s legjobb, ahogy én szoktam volt’ mondani, csendesülős metálzenekara. Ez amúgy most találó is, mert sokan ültek a lelátókon, s úgy élvezték, de lényegtelen… szóval kb. 20.000 ember előtt épp belekezdtek a híres Pull Me Under-be, mire odaértem, s az utána következő kb. öt perces dobszólóval Mike Mangini, az új dobos megmutatta, miért is került be a Rekordok könyvébe, mint „a világ leggyorsabb dobosa” – még a kamera sem tudta követni. Félelmetesen jó volt, a közönség leesett állal, majd hangorkánnal jutalmazta a produkciót. Sajnos ezzel együtt a show ki is múlt, a zenekar két órán át játszott(!) de a számok közti köszönömön kívül semmi kapcsolat nem volt a nézőkkel. Én sajnáltam, az igazi rajongó meg épp metamorfózisban egy másik világban volt elvarázsolva a zenétől, így voltaképp ez is mindegy lett…

  A DT vége után sokan átmentek a Moby Dick-re, s az utána következő Hollywood Rose-ra (na ilyet sem sokat látni: a Sweet Child of Mine alatt az énekes kisétált a nézők közé, megénekeltette őket, elment a büféig, kért egy felest, közben persze énekelt, megitta, visszaséta, fotózkodás, minden – még mindig a szám s éneklés közben:) – ám még többen haza, s így kifejezetten üres lett a terep.

  Jómagam hajnali fél háromkor, azt hiszem Ludmilla alatt dőltem oldalamra, mint Guido a Ferrarik láttán, de így is állítom: erős kezdetű s jó buli lett a FEZEN első napja!

  Még egy külföldi zenekar csatlakozott a dedikálók táborába, szombaton a Rhapsody of Fire tagjainak autogramját is megszerezhetitek. Ezúttal már időpontokat is tudunk mondani:
 

Richie Kotzen - Péntek, 17:30
Ignite - Péntek, 20:30
Rhapsody of Fire - Szombat, 18:30
Dragonforce - Szombat, 21:30

  A helyszín minden esetben a Vodafone Nagyszínpadnál található Merchendise pult (Fezen butik) lesz.

  Nagyon jó térképet raktak össze a FEZEN-es srácok (ide klikk érte, ide:) végre nem a hagyományos nagy kép, 45 ikonnal, azt csá - ha mentek, nézzetek rá előtte!

  Bevallom, régen, mikor a FEZEN szeptemberben volt, hiába szerettem volna menni, 1-2 Gamma Ray koncertet leszámítva sosem jutottam el, mert nem értem rá. Tavaly megtört az átok, s mivel idén már augusztusban lesz a Fehérvári Zenei Napok (mert hogy a FEZEN ezt jelenti:), jelen leszek - muhahaha...

  Idén a helyszín sem a tavalyi Ipari Park lesz, bár magam részéről rohadtul élveztem, hogy a semmi közepén, egy Auchan és egy Üveggyár közti placcon bulizunk. A tizenötödik hepaj viszont a MÁV-telepen lesz, ami igen, a székesfehérvári pályaudvar mellett van, 2 perc séta, sok mozdony, előre látom, hogy imádni fogom:)

  Első nap, augusztus 4.-én, csütörtök máris olyan nevek lesznek, mint a Fish!, Paddy and the Rats, Hollywood Rose, Moby Dick, Irie Maffia, Magashegyi Underground, Magna Cum Laude, Irigy Hónaljmirigy, Ladánybene 27, Lord, Ossian, Kalapács, de valljuk be, nem (csak) miattuk lesz teltház. Jön az amerikai Dream Theater. Akinek nem mond semmit, annak csókolom, aki meg ismeri a világ egyik legnagyobb metál együttesét, annak gondolom már van jegye (amik amúgy a FEZEN-re kifejezetten olcsóak!).

  Pénteken Copy Con, Punnany Massif, AB/CD, Supernem, Dalriada, 30Y, Vad Fruttik, Pokolgép, Beatrice, EDDA, Road, Richie Kotzen, de ezen a napon szerintem a Subscribe mellett az amerikai Ignite és a frontembere, Téglás Zoli fog mindent vinni:)

  Szombaton pedig Firkin, Eleven Hold, Ganxsta Zolee és a Kartel, Watch my Dying, Soerii és polek, Kiscsillag, Rómeó Vérzik, Nevergreen, Hooligans, PASO, Heaven Street Seven, Quimby, Depresszió, P. Mobil - de megint egy külföldi csapat viszi el majd a pálmát:) nevezetesen az olasz szinfónikus power-metál csapat, a Rhapsody of Fire jön, ami dícséretes  dolog a szervezőktől!

  Bízom benne, hogy jó lesz, majd meglátjuk milyen az új helyszín. Az tuti, hogy a térképek alapján ésszerű az elrendezés... 15 nap még, addig is a Facebook-on lehet szavazni a FEZEN legmetálabb arcára, hajrá!